Leírás
Janus Pannonius (14341472)
A névtelen középkor és a tündöklő
magyar reneszánsz között virágzott a Hunyadiak korának pompás, de latin
nyelvével csak a beavatott kevesekhez szóló hazai humanista költészete, és
ennek az egészében is igen színvonalas, a maga korában korszerű és Európa
szerte tudomásul is vett írásművészetnek a főalakja Janus Pannonius.
1972-ben, halálának félezer éves
évfordulója hirtelen divatba hozta, hogy legalábbis fordításokban foglalja el
megillető helyét költészetünk élén. Horvátországban született, de Nagyváradon
tanult, ahol Vitéz János püspök volt. Nagyvárad már Vitéz János idejében is
kulturális központ, ott tanulnak a Hunyadi fiak László és Mátyás is. A diák
Jánosban már ez időben gyanítható a tudós költő. S merthogy a Hunyadiaknak
szükségük van jól képzett értelmiségre, nem lehetetlenség Nagyváradról egyenest
Itáliába jutni, hogy a tehetséges ifjú Hunyadi költségen tovább tanuljon. A
lehető legjobb helyre kerül: Ferrarába, a méltán világhíres Veronai Guarino
iskolájába. Guarino költő, tudós és pedagógus. Aki az ő iskoláját kijárta, az
előtt megnyílnak a híres egyetemek. Ott, Guarino mellett érik Janus már ifjan
nagy és nagyhírű költővé, az irodalmi dolgok hírneves tudósává. A magyar nevű
diák ott változik Janus Pannoniusszá. Olyan latin név ez, amely magában
foglalja, hogy viselője pannóniai, azaz magyar.
Az ókori kultúrára, a római emlékekre néző humanisták Magyarországot is
leginkább a Dunántúl egykori római nevén Pannóniának nevezik; ez a forma köti
Magyarországot a példaképnek tekintett hajdani római birodalomhoz. Janus
Ferrarában már megtalálta a maga hangját. Legelőször a gúnyos, gyakran erős
kritikájú, nemegyszer támadó szellemű epigrammákkal lesz nevezetes. De rövid, tömör
epigrammákban szólal meg szerelmes költészete is. Verseinek tanúsága szerint
igen változatos szerelmi életet élhetett.
Tudomány, költészet, szerelem tölti be életét, amikor továbbmegy Padovába
jogásznak. Egyetemista korában már Itália szerte hírneves költő. Amikor
befejezte az egyetemet, és a jogtudomány doktorává avatták, haza kellett
jönnie. Itthon annyi vész után Mátyás lett a király, új országot kellett
építeni, és ehhez új, jól képzett emberek kellettek. Mátyásnak szüksége van,
hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért a
püspökségek élére legmegbízhatóbb híveit állítja; az sem baj, ha nem pap, sőt
még előny is. Az új püspök forma szerint felszentelteti magát papnak, de ha a
király úgy kívánja, az egyházi szempontok ellen kormányozza a püspökséget. Így
teszi meg Mátyás Janus Pannoniust pécsi püspökké. Fel kell szenteltetnie magát,
de lelke mélyéig világi ember marad.
Élete nagy részét betölti a politika, a közéleti teendő, de nem tud költészet
nélkül élni. Írásművészete bővül. Most már az elégia a legjellegzetesebb
kifejezési formája. Kétségeit, bánatait így a gyászt elveszett anyjáért,
vágyódásait meghitt hangú, gondolatokban gazdag elégiákban fejezi ki. Közben
azonban mindig megmarad kifejező formájának az éles epigramma. Erre a rövid,
csattanó műfajra szüksége van, mert alkatánál fogva szellemes ember, akinek még
bánataiban is jelen van a humor.
1466-ban súlyos betegség, tüdőbaj támadta meg. A főrangúak közt kirobbant 1467.
évi Mátyás-ellenes összeesküvéstől mind Vitéz János, mind ő távol tartották
magukat, amiért a király hálásnak mutatkozott. Mikor azonban Mátyás a
főnemességet megadóztatta, Janus többedmagával a király ellen fordult: az
1471-es nagy főúri zendülésnek Vitéz Jánossal együtt ő volt a szervezője, ezt
azonban a király ügyesen leverte. Janus ekkor Pécsbe húzódott, és a vár falai
között védekezett, majd kincseivel Velence felé vette útját. Beteg teste
azonban nem bírta az utazás gyötrelmeit: Medvevárott 1472. március 27-én
meghalt.
Mátyás meggyászolta és kiadatta
összegyűjtött költeményeit. A latin nyelvű magyar költészetnek ettől fogva már
ő a legfőbb klasszikusa. A legvilághíresebb magyar költők egyike. Csak éppen
nem került bele a költői utókor vérkeringésébe. De a közvetlen utódoknak még ő
a példaképe. És az ő költészetének magas színvonala érteti meg, hogy amikor egy
nemzedékkel később Balassival megszólalt a magyar nyelvű reneszánsz költészet,
azonnal a kor európai színvonalán szólalhatott meg. Több mint félezer éve
halott. Mostanában fedeztük fel újra magunknak, hogy legalább fordítások útján
szellemi köztulajdonba vehessük.
Balassi Bálint
Gyarmati és kékkői báró Balassi
(eredetileg Balassa) Bálint (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május
30.) költő. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom
első klasszikusa. A haza és a szerelem élménye őbenne fakasztotta fel először
a magyar líra forrását. Életében – eddigi tudomásunk szerint – műveit nem
jelentették meg nyomtatásban; mind versgyűjteménye, mind Szép magyar komédiája
kéziratos másolatban maradt ránk.
Költészetének nagy részét a ma
Balassa-kódex néven ismert könyv őrzi. A kódexre csak 1874-ben akadtak rá,
valószínűleg tudós másoló munkája és 50 évvel a költő halála, 1656 után
született alkotás.
A másoló szavaival: Ezeket pedig
a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett
benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása
miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről
szerzette, megírta, a nótáját is mindenikének feljegyzette. Aki azért
gyönyörködik benne, innét igazán megtanulhatja, mint kell szeretőjét szeretni,
és miképpen kell neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent
hevít úgy a szerelem tüze talán, mint őtet. (A szövegkritikai kiadásból)
Másolója a bevezetőben
meghatározta a gyűjtemény tematikáját is: Következnek Balassi Bálintnak
külömb-külömbféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicséret és
vitézségről való ének is vagyon. E pár szavas bevezetés utal arra, hogy a
költemények füzére alapvetően három témára épül: szerelmes, istenes és
katonaversekre.
Balassit a magyar szerelmi
költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz
ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Sok szerelmi
költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca
hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.
Balassi szerelmi költészetének
gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy
eszményítése, udvarias hangja, távolságtó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne
a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének
kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus
hatása észlelhető.
Esztergom 1594 májusában zajlott
ostroma során, 19-én egy puskagolyó (vagy ágyúgolyó) mindkét combját
elroncsolta és hosszas szenvedés után, 30-án hunyt el az Esztergom-szentkirályi
katonai táborban, valószínűleg vérmérgezésben. A katona és költő haláláról
kevés egykorú feljegyzés maradt fenn.
JANUS PANNONIUS (1434?-1472)
1 Pannónia dícsérete
(0´27½)
2 Guarinóhooz (0´26½)
3 Költeményeinek
tolvajára (0´29½)
4 Szilviáról (0´20½)
5 Egy dunántúli
mandulafáról (0´48½)
6 A narni-i Galeottóhoz (0´57½)
7 Mátyás Magyarország
királyává választása (0´28½)
8 Búcsú Váradtól
(2´23½)
9 Midőn beteg volt a
táborban (3´56½)
10 A
haldokló Janus Pannonius (0´18½)
BALASSI BÁLINT (1554-1594)
11 Most adá virágom nekem bokrétáját (1´59½)
12 Bizonnyal esmérem rajtam most erejét (3´43½)
13 Nő az én örömem (2´27½)
14 Nő az én gyötrelmem (2´55½)
15 Áldott szép pünkösdnek (1´22½)
16 Vitézek mi lehet (2´43½)
17 Bocsásd meg Úristen (3´23½)
18 Szabadsága vagyon már (2´24½)
19 Szép Magyar Komédia – részlet (2´57½)
20 Ez világ sem kell már nekem (1´03½)
21 Júlia két szemem (2´55½)
22 Idővel paloták, házak erős várak (1´33½)
23 Ó nagy kerek kék ég (4´13½)
24 Nyolc ifiú legén (3´18½)
25 Ó én édes hazám (2´24½)
26 Az Zsuzsánna egy szép német leán (2´09½)
27 Kegyelmes Isten, kinek kezében (1´27½)
28 Adj már csendességet (1´20½)
29 Végtelen irgalmú, ó te nagy hatalmú (4´25½)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.