Petőfi Sándor klasszikusa: János Vitéz Hangoskönyv

Ismerje meg közelebbről a magyar irodalom egyik legkedveltebb hősét, János Vitézt, Petőfi Sándor által megírt klasszikus műben, most hangoskönyv formájában. A Magyar Elektronikus Könyvtár lehetőséget biztosít arra, hogy MP3 formátumban hallgathassa meg ezt az időtlen alkotást.

János Vitéz története, Petőfi Sándor lírai zsenialitásának köszönhetően, egy igazi kalandos utazásra invitálja az olvasót/hallgatót. Egy egyszerű pásztorfiú életútját követjük, aki a szerelem és a hősiesség útján haladva válik igazi hőssé. A hangoskönyv minden éneke Petőfi érzékletes nyelvezetével és elbeszélő erejével varázsol el minket, miközben egy fantasztikus utazáson veszünk részt a magyar történelem és mitológia világában.

A mű központi alakja, János, egy árva pásztorfiú, akinek életét a szerelem és a hősiesség határozza meg. A történet kezdetén egy faluban él Ilussal, de a háború viszontagságai miatt elszakadnak egymástól. Az elválaszthatatlan szerelmesek története a magyar népmesék világát idézi, tele varázslattal, csatákkal és hősi tettekkel.

János vitézzé válásának útját figyelemmel követve, a bátorság, a hűség és a szeretet igazi értelmét ismerhetjük meg. A mű gazdagítja a hagyományos magyar mitológiát és történelmet, a költői nyelv és a megindító történetmesélés pedig egy varázslatos világba repít minket.

János kalandjai során számtalan próbatételen esik át, amelyek során hűséges társai, a csodálatos teremtmények és a mágikus lények segítik. A történetben megjelenik a magyar néphagyomány motívumainak gazdagsága, a népi hiedelmek és a legendák világa, amelyek János karakterét és sorsát formálják.

Az utazása során János megtanulja, hogy a bátorság nem csak a fizikai erőben, hanem az erkölcsi állhatatosságban és az igazságos cselekedetekben is megmutatkozik. A történet végére János nem csak a szerelme, hanem a saját belső erőssége és bölcsessége révén is hőssé válik.

A János Vitéz hangoskönyv minden egyes éneke egy-egy lépcsőfokot jelent János útján, ahogyan egyre közelebb kerül ahhoz, hogy megismerje önmagát és a világot, amelyben él. Ezek a részek nem csak a történetet mesélik el, hanem Petőfi Sándor költészete révén a magyar nyelv szépségét és gazdagságát is bemutatják.

A Hangoskönyv Részletei

A hangoskönyvben minden egyes ének Petőfi Sándor gazdag nyelvezetét és a történet mély érzelmi töltetét hozza el a hallgató számára. A könyv hanganyagai ingyenesen letölthetőek:

0. 02-janosvitez-01-enek.mp3 – 1. ének (3:11 min. 2,5 Mbyte)
1. 03-janosvitez-02-enek.mp3 – 2. ének (2:32 min. 2,0 Mbyte)
2. 04-janosvitez-03-enek.mp3 – 3. ének (3:35 min. 2,7 Mbyte)
3. 05-janosvitez-04-enek.mp3 – 4. ének (4:43 min. 3,6 Mbyte)
4. 06-janosvitez-05-enek.mp3 – 5. ének (4:52 min. 3,9 Mbyte)
5. 07-janosvitez-06-enek.mp3 – 6. ének (7:10 min. 5,6 Mbyte)
6. 08-janosvitez-07-enek.mp3 – 7. ének (3:33 min. 2,8 Mbyte)
7. 09-janosvitez-08-enek.mp3 – 8. ének (2:04 min. 1,7 Mbyte)
8. 10-janosvitez-09-enek.mp3 – 9. ének (0:51 min. 0,7 Mbyte)
9. 11-janosvitez-10-enek.mp3 – 10. ének (2:13 min. 1,8 Mbyte)
10. 12-janosvitez-11-enek.mp3 – 11. ének (2:42 min. 2,1 Mbyte)
11. 13-janosvitez-12-enek.mp3 – 12. ének (6:42 min. 5,3 Mbyte)
12. 14-janosvitez-13-enek.mp3 – 13. ének (6:03 min. 4,8 Mbyte)
13. 15-janosvitez-14-enek.mp3 – 14. ének (5:53 min. 4,7 Mbyte)
14. 16-janosvitez-15-enek.mp3 – 15. ének (2:08 min. 1,7 Mbyte)
15. 17-janosvitez-16-enek.mp3 – 16. ének (2:12 min. 1,7 Mbyte)
16. 18-janosvitez-17-enek.mp3 – 17. ének (6:57 min. 5,4 Mbyte)
17. 19-janosvitez-18-enek.mp3 – 18. ének (3:15 min. 2,5 Mbyte)
18. 20-janosvitez-19-enek.mp3 – 19. ének (5:51 min. 4,6 Mbyte)
19. 21-janosvitez-20-enek.mp3 – 20. ének (5:58 min. 4,8 Mbyte)
20. 22-janosvitez-21-enek.mp3 – 21. ének (5:20 min. 4,2 Mbyte)
21. 23-janosvitez-22-enek.mp3 – 22. ének (2:49 min. 2,2 Mbyte)
22. 24-janosvitez-23-enek.mp3 – 23. ének (3:16 min. 2,6 Mbyte)
23. 25-janosvitez-24-enek.mp3 – 24. ének (1:50 min. 1,4 Mbyte)
24. 26-janosvitez-25-enek.mp3 – 25. ének (2:40 min. 2,1 Mbyte)
25. 27-janosvitez-26-enek.mp3 – 26. ének (1:54 min. 1,5 Mbyte)
26. 28-janosvitez-27-enek.mp3 – 27. ének (3:18 min. 2,6 Mbyte)

A hangoskönyv teljes tartalmát megtalálja a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalán, ahol könnyedén letöltheti a kívánt részeket. A szövege változat innen tölthető le.

A mű keletkezése

Petőfi 1844 novemberében vetette papírra a János vitézt; a tágabb datálás alapján okt. 20. és dec. 5. között készült el a mű, Gyulai szerint harminc nap alatt. A hatnapos keletkezéstörténet az anekdoták körébe tartozik, de mégis gyakori hivatkozási alappá vált. Soha könnyebb lovon, biztosabb nekiiramodással költő nem vágtatott az Óperencián túl a tündérmesék, a délibábok birodalmába, az elhitetett lehetetlenségek közé, mint Petőfi, midőn mintegy játszi kedvében néhány nap alatt megírta a János vitézt (Riedl Frigyes); Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, nagyon rövid idő, alig egy hét alatt, hat nap és hat éjszaka. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője… (Kosztolányi Dezső). Mivel a János vitéznek nem akadt kiadója, Vahot jelentette meg a költeményt 1845 márciusának elején 500 példányban, majd 1846-ban ismét ugyanennyiben. (Petőfi 100 forint honoráriumot kapott munkájáért, amit nyomban el is küldött szüleinek.) Ezen mű bármely irodalomnak díszére válnék – idézte Vahot Vörösmartyt a kiadói előszóban, de a kiadott ezer példány a költő haláláig sem fogyott el. (A János vitéz eredeti fogalmazványának sorsáról nem tud a szakirodalom, mivel pedig Vahot nem őrizte meg a nyomdára szánt tisztázatot, a János vitéznek nem maradt fenn kézirata.) A forráskutatások szerint az alaptörténethez Petőfi ötleteket meríthetett egy kunszentmiklósi bojtár ismert esetéből (aki széteresztette a nyáját), illetve egy ráckevei obsitos történetéből. De a nagyokat mondó katona az irodalom egyik archetípusa is, így Petőfi számára tematikus forrás lehetett a hazai irodalmi előz­ményekből Gvadányi, Vörösmarty, Garay egy-egy műve is. Berze Nagy János több mesetípust is kimutatott a János vitéz cselekményéből (pl. Erős János, Árgirus, Fehérlófia, Borsszem Jankó típus, virággá változott leány típus, és ezek kombinációi). A mű cselekménymozzanatainak, szereplőtípusainak egész sora már az egyetemes mesekincsből is ismert. Toposzok – sírvirág, varázssíp, Tündérország, az élet tava – mellett ilyen motívumok továbbá pl.: a hős kitett (talált) gyermek, szolgai sorban nevelkedik, a gonosz mostoha elválasztja szerel­mesétől, zsiványokat pusztít el, felhőbe kapaszkodik, griffen utazik, legyőzi az óriáskirályt, kiránt egy elakadt szekeret, elpusztítja a boszorkányokat, átkel a ten­geren, legyőzi a kapuőrző állatokat, szerelmese életre kel, tündérkirállyá választják. De könnyen megfigyelhetők Petőfi egyéni – a szokásos mesemotívumoktóI eltérő­ változtatásai: nála a zsiványok kincse belső konfliktust eredményez; az ország megmentése kollektív cselekedet; a vezér fiánál van a kiszabadítandó lány; a griff nem mesebeli tájakra visz, hanem haza; a második bujdosás céltalanul indul; vélet­lenül kerül a sötétség országába; a boszorkányokat az óriások pusztítják el; szerel­mese támasztja fel az átváltozott lányt stb. A János vitéz esetében nemigen említhető magyar műfaji előzmény; Horváth János szerint egyedül Gyergyai Árgirusa jöhet szóba, mint verses formájú naiv mese (de semmiképpen sem forrásként). Vörösmarty Tündérvölgyének ismeretét nem sikerült igazolnia a szakirodalomnak. A János vitéz önéletrajzi ihletettségének gyakori felvetéséből annyit fogadtak el a kutatók, hogy Petőfi katonáskodási hajlama és világlátási igénye gyermekkora óta kimutatható. Iluska alakját sem hagyták élő személlyel azonosítani, inkább annak a lírai tartalomnak megtestesülését látják benne, mely Petőfi addigi szerelmi tárgyú lírájának mondanivalója.