Leírás
Még hogy én nem írtam
felnőtteknek? – csattantam fel méltatlankodva, pedig kérdésre nem illik
kérdéssel válaszolni, még magamnak sem. Hát ez akkor mi? – és már rángattam is
ki a fiókokat, turkáltam szekrénypolcok mélyén, dossziékat, piros és kék
irattartókat dobálva a földre. A szobámat rövidesen elborította a napilapokban,
hetilapokban megjelent írásaim diszkréten sárguló papírhalmaza. Harminc év
mellékterméke vagy termése?
Fakad ki a szerző a kötet előszavában. Miért is
melléktermék? Mert főként gyermekeknek írt műveitről ismerjük. Pedig írt ő
felnőtteknek is jócskán, ezek közé tartozik ez a kötet is, melyben korábban, de
felnőtteknek írt műveit gyűjtötte össze.
Janikovszky Éva
1926-2003
Szegeden született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter illetve Eötvös
József Bölcsészettudományi Egyetemen folytatta, filozófia, pszichológia,
szociológia (később politikai gazdaságtan) szakon. Első munkahelye a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztérium tankönyv osztálya, 1953-tól az Ifjúsági (később
Móra) Kiadó lektora volt, 1964-től főszerkesztői beosztásban. Itt dolgozott
nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig, de ezután is a kiadó munkatársa, később
igazgatósági tagja volt. Első könyve 1957-ben jelent meg. Azóta több mint
harminc könyvet írt. Írásait az olvasók korhatár és fenntartás nélkül szeretik.
A felnőtt és gyerekvilág konfliktusait humorba oldó, nagy sikerű könyveit
harmincöt nyelvre fordították. Írt még filmforgatókönyvet, dolgozik
hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek
Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Húsz évig volt elnökségi tagja az
UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány
kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának
biztosításáért), 1996 óta elnöke az Írószövetség Gyermekirodalmi
szakosztályának. Hosszan tartó betegség után 2003.július 14-én hunyt el.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.