Leírás
Az Irodalmi Fülbevaló sorozat tagja A szerzőnek Mazsoláról, a közkedvelt televíziós bábfiguráról már több könyve jelent meg (lásd: Mazsola, Mazsola és Tádé). A történetek főhőse természetesen a mindig rakoncátlan Mazsola, de szó esik a bölcs és megértő Manócskáról, s a többi ismert szereplőről: Menyusról, a kismackóról, Fülöpkéről, a nyusziról, Egérkéről, Varjú bácsiról. A cselekményben mindig benne rejlik a lehetőleg erőltetés nélküli pedagógiai tanulság. Mazsola esetenként belátja haszontalanságát, rosszaságát vagy meggondolatlanságát, és megfogadja, hogy ezentúl jó kis malac lesz. A hangoskönyv szereplői – az egykor vetített népszerű gyermekműsor nyomán – Bródy Vera bábfiguráinak fotóin és rajzain kelnek életre – a mai óvodások és kisiskolások örömére. (Legeza Ilona könyvismertetője) ..Különféle országok mesefilmjeiben sokféle malacfigura tűnt fel a képernyőkön, ilyen kedves malaccal azonban, mint Bródy Vera kevés vonással, egyszerűen megrajzolt, és rendkívül könnyen utánrajzolható bábmalacával, azóta sem találkoztam. Nevét egy szótárból vettem. Addig böngésztem a malac-hoz illő m betűs szavakat, míg a mazsola szóhoz nem értem.Mazsola, a malac 1963 november 6.-án mutatkozott be a tv-nézőknek. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 135 héten át uralta a terepet. A megszakításokba olykor a napi politika is belejátszott. Mikor ugyanis, ó, be rég volt! először drágultak a tejtermékek, elsősorban a sajtok, a műsorszerkesztőség nem merte vállalni, hogy épp a drágulás előestéjén a nézők az Elúszik a sajtunk c. Mazsola-epizódban gyönyörködjenek. Az RTV újság kalendáriuma, 1988 Bródy Vera tervezte, dundi, zöld posztómalac évek óta porosodott a raktárban. Megláttam, és tudtam: ő az, akit mindenki szeretni fog, ha egy kukkot sem szól, akkor is. Boldizsár Ildikó mesekutató úgy jellemzi Mazsolát, mint egy nyűgös, csutkababáját szorongató, kályhalyukban dagonyázó piszkos kismalacot, aki tele van jóindulattal, szeretettel és azzal a vággyal, hogy körülötte forogjon az egész világ…. (Boldizsár Ildikó: A malaclét örömei. Népszabadság 2000) Tartalom: 1. A tavasz hírnöke 2. Sövényen innen, sövényen túl 3. A sárkány 4. A kerek kő 5. A turkálás 6. A vadmalac 7. Kukoricakedvelők kupája 8. A forrás Bálint Ágnes: József Attila díjas író – szerkesztő – dramaturg. A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. 1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett. Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Öt éves korában megtanult olvasni, és első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsbe ment rajzot tanulni (könyvillusztráció, plakáttervezés). 1941-ben jelent meg első; meseregénye, az Elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel. 1942-43-ban nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek nagy része nem jelent meg még nyomtatásban. 1951-ben egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett dolgozni. Az ott töltött idő alatt négy nyelvből tett vizsgát, németből, franciából, oroszból felsőfokon, angolból középfokon. 1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a TÉVÉ-MACI, és a CICAVÍZIÓ monoszkópja. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta. A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: Kukori és Kotkoda, Frakk stb. A televíziós rendezők közül sokat dolgozott Kende Mártával, Szabó Attilával, Beregszászi Máriával, és olyan operatőrökkel, mint Czóbel Anna, Kocsis Sándor , Ráday Mihály , Abonyi Antal, Király Erzsébet stb. 1968-ban indította útjára a Kuckó-t, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. 1969-ben Janikovszky Éva írt róla. Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt (Csukás István , Marék Veronika, Tarbay Ede stb). Az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vizipók, csodapók sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok. Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat. Életem fénypontja a Tévé volt. Közben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának – onnan indult el A Szeleburdi család – meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban (Kisdobos, Dörmögő Dömötör), sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt. Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, állatokolimpia, Garfield stb). Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült SZIMAT SZÖRÉNY című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte. Utolsó meseregénye a VÍZITÜNDÉR, VÍZIMANÓ 2000-ben jelent meg. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.