Leírás
(Zámoly, 1930. február 3.)
Költő, író. 1951-52-ben az Egyetemi Orosz Intézetben tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újságnál dolgozott, majd az Új Hang versrovatát gondozta. 1962-63-ban A Jövő Mérnöke munkatársa, 1968-tól a Mafilm dramaturgja, 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságának elnöke. A Magyar Demokrata Fórum alapító, majd elnökségi tagja. 1991-től a Magyarok Világszövetségének elnöke. Első versei 1953-ban jelentek meg. Fordulatot jelentett költészetében a Második születésem című kötet (1967), mely már az ábrándokkal leszámoló felnőttség magatartását tükrözi. A hetvenes években vált költészete igazán jelentőssé.
Fontosabb művei:
Tudósítás a toronyból (1963) – irodalmi szociográfia
Kubai napló (1965) – útirajz és a napló keveréke
Iszapeső (1965) – kisregény
Utazás félálomban (1974) – esszé és novella
80 huszár (1978) – filmforgatókönyv
A félig bevallott élet (1982)
Pergőtűz (1982) – filmforgatókönyv
Lábon járó verőfény (1987) – gyermekvers
Elkártyázott köpeny (2004)
Visszanéztem félutamról (2004)
Csoóri Sándor több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülehetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek. Állandóan viták, eszmecserék kereszttüzében él. Költő, szociográfus, publicista, esszéíró, filmíró, prózaíró, politikus, szerkesztő és nemzeti mindenes egy személyben. Hivatásait mély nemzeti felelősségtudat fogja egységbe. Költőként az a legnagyobb irdalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlen egyéni színnel újította meg költészetünknek azt a nemzeti felelősségtudattól áthatott fő vonulatát, melzet a klasszikus magyar irodalom legnagyobbjai – Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig – alkotnak. Megújította a magyar esszét is. Esszéinek egyénítő jegye a közvetlen személyesség, élményszerűség és önéletrajzi jelleg. Beavatja az olvasót gondolkodásának természetébe, a nemzeti, közösségi ügyekben való felelős történelmi cselekvésbe. Fő törekvése a nemzet szellemi-lelki egzségének a megteremtése, önismeretének mélyítése, öntudatának erősítése. Ennek az eszmének a jegyében érte le a Magyarok Világszövetségének elnökeként a „mozaiknemzetet egybe láttató nagy eszköz”-nek, a Duna Televíziónak a létrehozását. Politikai és közéleti szerepvállalásának legsűrűbb időszakában, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján néhány évre még szépirodalmi munkásságát is föláldozta a közvetlen társadalmi cselekvésért. Az utóbbi években újra töretlenül alkot, sorra jelennek meg esszékötetei és verses könyvei. Emellett főszerkesztője a Hitel című folyóiratnak, mely a magyarság nemzeti összetartozás-tudatának megerősítését, a nemzet értékeinek gazdagítását tekinti fő feladatának. Csoóri Sándor magyar és idegen nyelveken eddig megjelent több mint félszáz könyve a magyar nemzeti kultúra különleges értékű fejezete. (Görömbei András)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.