Akció!

Illyés Gyula - Verseit mondja Illyés Gyula (audio CD)

4,690 Ft 4,455 Ft

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalomtörténetnek, irodalmi életnek – Babits mellett – legfontosabb alakja. Nem lehet véletlen, hogy Babits őt jelölte ki a Nyugat örökség folytatójának. Verseit saját hangján hallhatjuk a lemezen. Illyés Gyuláné összeállítása nyomán Illyés Mária szerkesztette.

Elfogyott

Leírás

Illyés Gyula
(1902-1983)
1902. november 2-án született a
Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870 – 1931), uradalmi
gépész, édesanyja Kállay Ida (1878 – 1931). Ferenc és Klára után harmadik
gyermekként született Gyula, aki élete első 9 évét töltötte szülőhelyén.
Az elemi iskolát a pusztai
népiskolában (1908 – 12) kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára
költözött, ott fejezte be a negyediket (1912), s végezte el az ötödiket
(1912 – 13). A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron (1913 – 14),
Bonyhádon (1914 – 16), és a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban
(1916 – 17). 1916-ban szülei elváltak, anyjával Budapestre költöztek. A felső
osztályokat az Izabella utcai kereskedelmi iskolában (1917 – 21) végezte.
1921-ben érettségizett. 1918 – 19-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás
mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én
jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.
1921 őszétől a budapesti egyetem
magyar – francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható
letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen
és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötő műhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt.
1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia
nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum,
majd a Munka lett.
1927 – 30-ban a Phőnix Biztosító
Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a
Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot
kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel.
Első kötete a Nyugat kiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931-ben
feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt. 1934-ben az első
írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban.
1934 – 38-ig a Válasz, 1935-ben az
Új Szellemi Front munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója Márciusi
Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugat társszerkesztője;
1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált
Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű
lánya született 1940-ben. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe
lépő Magyar Csillag (1941. október 1. – 1944. március 19.) szerkesztője.
1944 márciusától Németh Lászlóval
a Dunántúlon és Budapesten bujkált. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig
országgyűlési képviselő. 1946-ig a Nemzeti Paraszt Párt egyik vezetője. 1945 – 49
között a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1989-ben MTA tagságát
visszaállították). 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője.
1948-tól visszavonult a közélettől. 1956. október 31-én beválasztották a Petőfi
Párt Irányító Testületébe. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten.
Illyés Gyula a huszadik századi
magyar irodalomtörténetnek, irodalmi életnek – Babits mellett – legfontosabb
alakja. Nem lehet véletlen, hogy Babits őt jelölte ki a Nyugat örökség
folytatójának. Párizsi évei alatt – francia nyelvű avantgárd verseivel – az
avantgárd antológiák szerzője lesz. A francia fővárosban szerzett baloldali és
nemzetközi kapcsolatai szerény védettséget biztosítanak számára a kommunista
diktatúra időszakában. Hazatérése után felméri, hogy a Trianon utáni
Magyarországon az internacionalista avantgárd nem felel a nemzet kérdéseire.
Miközben a Puszták népével a népi írók mozgalmának egyik vezetője lesz, a
Nyugat vezető munkatársa is, aki a kölcsönös kirekesztés időszakában – a vitát
is vállalva – tesz hitet az egységes nemzeti irodalom mellett. Az ő nevéhez
fűződik az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus költeménye, az Egy mondat
a zsarnokságról. Élete utolsó évtizedeiben az ötágú síp megszólaltatásán, az
anyaországi és a határon túli magyarság szellemi és kulturális egységének
megteremtésén fáradozott.

Tartalom:
1.Egy sápadt nő egy
kis szobában1’05
2.Vadludak1’20
3.Délben0’41
4.
Istentisztelet2’07
5.9 rue Budé1’45
6.Testvérek1’50
7.Egy
barackfára1’74
8.Szekszárd
felé3’31
9.Éjfél után1’24
10. Külön világban
1’26
11. Elmaradt háború
0’39
12. Újszülött
2’05
13. Óceánok
2’15
14. Lányommal a lépcsőn
0’15
15. Árvíz0’15
16. Haza, a magasban
2’38
17. Áldozat
1’39
18. Nem volt elég
2’54
19. Zrínyi, a költő
1’03
20. Széchenyi hídja
1’27
21. Bartók
5’20
22. Egy mondat a zsarnokságról5’53
23. A
magánszorgalmú kutyák 1’41
24. Önkritika, Batsányié
1’05
25. Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez2’37
26. Koszorú
2’38
27. Örök berek
1’05
28. Rózsák a rácson
0’58
29. Üvegvilág
1’49
30. Csitító
1’45
31. Doleo, ergo sum
1’3S
32. Menedék
2’31
33. Mert szemben ülsz velem
2’02
34. Félelmetes és varázslatos1’05
35. Kháron ladikja
1’28
36. A
jóban a rossz, a rosszban a jó
0’43
37. Kiköt az év Tihanyban
1’47
38. Számadó
1’03
39. Hosszú tél
1’43
40. Ajtófélfának döntve vállamat0’57
41. Peroráció: Záróbeszéd
1’26
42. Örök művek világa
1’57

A Magyar Rádió felvétele

További információk

Tömeg0.15 kg
Szerző

Előadó

Kiadó

Játékidõ

77 perc (1 audio CD)

Formátum

Műfaj

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Verseit mondja Illyés Gyula (audio CD)” értékelése elsőként

Érdekelhetnek még…