Akció!

Kőrösi Zoltán - Milyen a női mell? (MP3 CD)

1,990 Ft 1,890 Ft

…a Milyen egy női mell? éppen a test és a szerelem szembeállíthatóságát emeli ki központi témaként, már a kötet hátoldalán olvasható mondattal is. Nem állítás ez, hanem kérdés: „Az lenne jó, ha nem kellene test a szerelemhez?” És ez a kérdés elvisz…

13 készleten

Cikkszám: KOS 9630949377 Kategóriák: ,

Leírás

…a Milyen egy női mell?
éppen a test és a szerelem szembeállíthatóságát emeli ki központi témaként, már
a kötet hátoldalán olvasható mondattal is. Nem állítás ez, hanem kérdés: Az
lenne jó, ha nem kellene test a szerelemhez? És ez a kérdés elvisz a címbe
foglalt női mellhez, a lélekben megmaradó szerelem és a romló test leginkább
Kövesdi Ilona alakjához kapcsolódó ellentétéhez is…
Kőrösi Zoltán előző könyve, a Budapest, nőváros Tolnay Veronika történetével kezdődik, aki egynapos asszonyként a Ferencvárosba
érkezik, egy olyan kisvárosból, ahol kígyózó füstcsíkok maradnak mozdulatlanul
a levegőben. Veronika ebben a könyvben is itt van, de most nem egy szövegben
újrateremtődő város épül köré, hanem egy generációkon átívelő, szerelmekkel
átszőtt családtörténet, amely Veronika gyerekkori barátnőjének, Flaschner
Gizellának a családját fonja, indázza körül. A családfa ágai, indái és levelei
ugyanúgy fonódnak egymásba, mint annak a karperecnek a díszítése, amely egy
odesszai kereskedő ajándékaként kerül a Flaschner-családba. De valójában nem is
ettől a rejtélyes, szakállas férfitól indul szövegbeli útjára a karperec, hanem
a múlt feneketlen kútjából, a kereskedőt a kisvárosba elhozó folyóból, a
váratlanul feltörő, többeket elpusztító forrásból. A vízből jön ez az ékszer,
és a vízbe tér vissza majd, hiszen első viselőjének ükunokája, Kövesdi Ilona a
regény végén Budapestről visszatér a kisvárosba, és a folyóba dobja.
A messzi múltból érkezett fémkarika, amelyen az indázó levélkék, fonatok
összegabalyodott gyökerekre hasonlítanak, nemcsak a családot mint tradíciót
jelképezheti, de Kőrösi hagyományt idéző és újraalakító írásmódját is. A könyv
fülszövege szerint olyan mű ez, amely Füst Milán nyomdokain járva – a magyar
regényírás legjobb hagyományait megújítva – beszél szerelemről, együttérzésről,
gyűlöletről. Meg Mészöly Miklós nyomdokain járva, tenném hozzá – az újraírás
azonban nem egyszerűen a látásmódban, a szövegalakításban érhető tetten. A
Flaschner család kisvárosa ugyanis akár Mészöly kisvárosaként is felfogható, a
füstcsíkok is hozzá visznek vissza, például a Megbocsátás című
kisregényhez, amely a következő mondattal kezdődik: A vonat már rég kifutott
az állomásról, a hosszan kígyózó füstcsík ottfelejtette magát a levegőben.
A karperecen indázó gyökerektől nemcsak a család történetéhez, vagy a regényben
újraírt irodalmi hagyományhoz juthatunk el, hanem a könyv központi témájához, a
szerelemhez is. Idéznék egy részletet: Szeretkezéskor Ilona úgy érezte, mintha
valami ismeretlen, buja növény indái fonnák körbe, simogató levelű, soha nem
volt kertek illatát árasztó fonatok, olyan vad indák, amelyek elhatolnak a
teste legrejtettebb zugáig is, soha nem képzelt vágyakat és soha nem remélt
élvezeteket keltve életre onnan. A testi szerelem szemérmesnek tűnő leírásai
Kőrösinél a magyar irodalom erről a kérdésről nehezen beszélő vonulatába
kapcsolódnak bele, mégsem maradnék meg annál az egyszerűen lekerekített
véleménynél, hogy a mai irodalomra már nem jellemző visszafogottság
hiányérzetet kelthet az olvasóban. Egyrészt azért nem, mert nem hiszem, hogy a
testi szerelemről való beszédnek egyféle megoldása lehetne, amelyet ráadásul
fel kell találni, vagy ki kell dolgozni, az ezzel a feladattal (sosem
értem, ki által) megbízott íróknak. Másrészt azért gondolom, hogy egy
összetett kérdés könnyed félresöprése lenne hiányt emlegetni, mert a Milyen egy
női mell? éppen a test és a szerelem szembeállíthatóságát emeli ki központi
témaként, már a kötet hátoldalán olvasható mondattal is. Nem állítás ez, hanem
kérdés: Az lenne jó, ha nem kellene test a szerelemhez? És ez a kérdés elvisz
a címbe foglalt női mellhez, a lélekben megmaradó szerelem és a romló test
leginkább Kövesdi Ilona alakjához kapcsolódó ellentétéhez is, aki egy nála
fiatalabb férfi iránt érez be nem teljesülő, gyötrő vágyat: Nézte magát, a
blúzát is levetve nézte a testét, a ritkuló, töredező haját, a megereszkedett
melleit, a furcsán megnövekedett, sötétbarna mellbimbókat a szétterülő
udvarukkal, a hasán keresztbe futó múlhatatlan horpadásokat, a karján lötyögő
hústalan bőrt, a nyaka gyűrődéseit, a szeme alatti ráncokat és a homlokán a
mély rovátkákat, nézte a kezén, a kézfején és a karján is a szaporodó barna
májfoltokat, nézte ezt a hatvan éves testet, és hiába kereste benne azt a
Kövesdi Ilonát, aki odabent lakik.
A léleknek lakást jelentő vagy azt börtönbe záró test, amely ki van téve a
pusztulásnak, a regény hőseinek otthont vagy csak átmeneti szállást biztosító
házakkal is párhuzamba állítható. Kőrösi regényének ugyanis nemcsak emberi
szereplői vannak, de hőssé válik benne a sárgára festett bolondokháza, amelyből
kiszabadulnak az ápoltak és az emberek közé keverednek, ahogy a levegőben
elvegyül a szállongó por; a rakodóház, a Forrás Szálló, a ferencvárosi házak.
És, szinte észrevétlenül, hőssé lesznek a mondatok, szavak, a szöveg maga is.
Szövegrészek vándorolnak Kőrösinél egyik szereplőtől a másikig, hősök keresik a
helyüket a mozdulatlan, forróságot árasztó kisvárosban, vagy a pusztuló,
újraépülő Ferencvárosban, motívumok szövik át a regényt, nem egyszerűen
fel-felbukkanva, de folyamatosan új jelentéseket hozva. A karperecen kígyózó
növények például a mű végefelé már a betegség, a rákos burjánzás metaforáivá
válnak, ismét összekötve házat és testet: Itt áll ez a kékre festett ház a
Körúton, s a gyomrában, mint valami fényes burokban növekedő daganat, húsos
levelekkel és gumós indákkal tobzódnak azok a növények.
Irodalomtörténész vagyok, és kritikus, mondja rólam ennek a könyvbemutatónak a
meghívója. Egyik szerepemben többszempontú, objektív értelmezést kellene adnom
az új Kőrösi-regényről, a másikban meg bírálnom kellene, keményen. Minden
megtörténhet még köztünk, szándékaim komolyak, de most, úgy kétheti ismeretség
után csak annyit mondanék: szeretem ezt a könyvet. Szeretem azt, ahogy kinéz,
és azt, amilyen belül. De nem vagyok féltékeny. Örülnék, ha beleszeretnének
minél többen.
Szilágyi Zsófia (litera.hu)

További információk

Tömeg0.15 kg
Szerző

Előadó

Kiadó

Játékidõ

13 óra (1 MP3 CD)

Formátum

Műfaj

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Milyen a női mell? (MP3 CD)” értékelése elsőként

Érdekelhetnek még…